Tudományosan bizonyított tény, hogy ha írunk az érzéseinkről, az jót tesz az egészségünknek. Rengeteg kutatást végeztek már ezzel kapcsolatban, elsősorban a traumatikus élmények feldolgozása tekintetében. Akit ez jobban érdekel, annak ajánlom a Gyógyító írás című könyvet (írta: James W. Pennebaker és John F. Evans), ami rövid, olvasmányos módon foglalja össze a tudományos kutatást és számos írásgyakorlatot is tartalmaz.
Tegyük fel, hogy van egy problémánk. Itt a probléma szót a lehető legtágabban használom, igazából bármilyen téma lehet ez, ami valamiért egy adott időszakban nagyon foglalkoztat minket. Lehet ez egy megoldandó feladat; a kapcsolatunk egy meghatározott személlyel; vagy csak a kapcsolataink úgy általában; a terveink a jövőre nézve; a pénzügyi helyzetünk; a pályaválasztás; az önismeret; valami, amit elrontottunk vagy éppen valami, amit jól csináltunk, de a sort a végtelenségig lehetne folytatni. Sok időt emészthet fel az, hogy egy-egy ilyen problémán gondolkodunk. Talán nem tudunk tőle aludni, vagy nem tudunk az egyéb feladatainkra koncentrálni. A gondolataink esetleg zavarosak, nem látjuk át a helyzetet. Túl sok gondolatunk van a témával kapcsolatban, vagy pont ellenkezőleg, csak egyféleképpen tudunk a problémára gondolni, már-már kényszeresen.
Én sokáig azt hittem, hogy ilyenkor mindenki ugyanazt csinálja: leírja, ami foglalkoztatja. Aztán persze rájöttem, hogy ez nem így van. Sokakban fel sem merül az írás lehetősége, mint a problémák megoldásának az eszköze. Pedig az írásnak számtalan formája létezik, ami segíthet és szerintem mindenki megtalálhatja azt, ami az ő személyiségéhez a legjobban illeszkedik.
Íme öt írásforma, amit kipróbálhatsz:
1. Szabad írás
Ezt úgy is nevezhetjük, hogy gondolatfolyam (vagy kicsit csúnyábban gondolatömlés). Ez azt jelenti, hogy csak leülsz és egy előre meghatározott ideig írsz, mindent és bármit, ami az eszedbe jut. Nem foglalkozol azzal, hogy olvasható-e, hogy nyelvtanilag helyes-e, hogy milyen szavakat használsz. Ezzel egyszerűen kiürítheted egy kis időre az agyadat.
Amit írtál, azt nem is kell feltétlenül elolvasnod, akár rögtön ki is dobhatod. A módszer, jellegéből fakadóan, kézírással a leghatékonyabb. (Ha számítógépen írsz, ott sokkal hajlamosabb leszel, rögtön szerkeszteni.)
Vannak, akik napi rendszerességgel űzik ezt a tevékenységet, mondjuk minden reggel vagy éppen minden este és így tiszta fejjel indulnak neki a napnak vagy térnek nyugovóra.
2. Lista írás
Ez sokkal tudatosabb tevékenység, mint az előző. Fogd a problémád és járd körbe, különféle listák segítségével. A listák tartalma probléma-specifikus, vagyis ezeket is te határozod meg.
Vegyük például azt a problémát, hogy nem érzed jól a munkahelyeden. Csinálj két oszlopot és írj listát arról, mi az, ami jó (ami jól működik, amit szeretsz, stb.), és mi az, ami nem jó (amit nem szeretsz, ami idegesít, stb.).
Utána nézd végig a két listát.
Melyikből van több? Lehet, hogy nem is olyan rossz ez a munkahely? Vagy lehet, hogy még rosszabb, mint ahogy eddig gondoltad? A „nem jó” listán van-e olyan, amin tudsz változtatni te magad? Van-e esetleg olyan, amivel kapcsolatban más tudna változtatni, ha beszélnél vele?
A listák segítenek abban, hogy átlásd a problémát, eszedbe juttathatnak más nézőpontokat, mint amiket eddig használtál, és találhatsz esetleg váratlan megoldásokat is.
3. Mind-mapping (gondolat-térkép)
Ez nem annyira írás, mint inkább egy vizuális kommunikációs technika, ami az agy kapacitásának jobb kihasználásán alapul. egy vizuális kommunikációs technika, amely az emberi gondolkodás sajátosságaihoz illeszkedve jobb feldolgozást (megértést, meg- és lejegyzést) tesz lehetővé, mint a hagyományos módszerek.
Ilyenkor egy adott téma kapcsán úgy jegyzeteld, hogy az egyes gondolatelemeket térben (gyakorlatilag egy ábraként) elhelyezed a központi probléma/gondolat köré. Az ábra jellemzői:
– a gondolattérkép tárgya központi helyen van
– a fő témák a központból ágaznak ki
– az ágak csomópontokba majd a központba kapcsolódó szerkezetet formálnak
– különféle színek, kódok, kiemelések, dimenziók tehetik szemléletesebbé.
Vannak on-line alkalmazások, amikkel könnyen készíthetők gondolattérképek a teljesen egyszerűtől a szuper-látványosig, de valójában elég hozzá egy sima papír és ceruza is.
Íme egy minta (amit ahhoz használtam, hogy ezen a bejegyzésen gondolkodjak):
4. Napló
A naplóírás leghagyományosabb formája, hogy a nap végén leírod, hogy mi történt veled aznap, beleértve a történtekkel kapcsolatos gondolataidat, érzéseidet is. Ez szolgálhat egyszerűen az emlékek jobb megőrzésére, de felhasználható arra is, hogy áttekintsd, elemezd a nap eseményeit, a saját és mások viselkedését, a reakcióidat, a döntéseidet.
Egy nap számtalan esemény történik, már az is sokatmondó, hogy ezek közül melyeket tartod érdemesnek arra, hogy leírd a naplódba. Nyilván ezek azok az események, melyek igazán hatottak rád. Ha leírod ezeket, megfogalmazod, kimondod, keretet adsz nekik, az már önmagában rendszert visz az események értelmezésébe. Ha időt szánsz arra, hogy reflektálj is az adott történésre, például leírod, hogy érezted magad közben, akkor sikerülhet más nézőpontból, mintegy külső személőként rátekintened.
5. Bullet journal (bu-jo)
Ez egy speciális naplóírási technika, ami ötvözi a listaírás, a tervezés és a hagyományos naplóírás elemeit, valójában egy komplex rendszer, ami kreatív és teljesen saját elemekkel is kiegészíthető. Azoknak ajánlható (legalábbis az alap-formájában), akik szeretik a szabályokat és a rendszerben való gondolkodást és tényleg el tudnak köteleződni egy-egy napi szokás mellett. A lényeg, hogy a feladatokat, eseményeket, jegyzeteket témakörönként csoportosítva, a lehető legrövidebben és leghatékonyabb módon rögzítve jegyezzük fel. (Vannak napi, havi, távolabbi jövőre vonatkozó oldalak a naplóban, speciális téma-oldalak pl. az elolvasott könyvekről, vagy megnézett filmekről, esetleg az előttünk álló projektekről – ez teljesen személyre szabható).
Részletes leírás olvasható a módszerről Ryder Caroll A bullet journal módszer című könyvében, mely magyarul is kapható.
A módszert sokan kreatív irányba fejlesztették tovább és matricákat, képeket, rajzokat, ábrákat használnak a naplózás során. Ha jobban érdekel, a témáról rengeteg videó is található a neten.
Ez csak öt példa arra, hogyan segíthet az írás a nehézségek megoldásában, a gondolatok rendszerezésében, a nézőpont-váltásban. Ti kipróbáltátok már valamelyiket? Érdekelnének további módszerek is?
Völgyi Viktória 