Marcus úgy rohant ki az udvarról, hogy nem is figyelte, merre megy. Cserbenhagyta Wilt, mint ahogy cserbenhagyott mindenki mást is. Az embereit, az anyját, a császárt, a tanácsot… Hányingere volt, úgy érezte, mintha a belső szervei remegnének. Valahol mélyen az agyában tudta, hogy a város polgárai járnak-kelnek körülötte, de az egysége tagjait látta helyettük. Halott… Szellemfények – Huszonhatodik fejezet olvasásának folytatása
Völgyi Viktória 