Marcus lüktető fejfájással ébredt, mintha valaki egy apró kalapáccsal folyamatosan ütlegelte volna a koponyáját. Kényszerítenie kellett magát, hogy ne feszítse meg az állkapcsát. A bal szeme melletti apró izom érezhetően meg-megrándult, ahányszor csak Wil végig húzta a seprűt a padlón. Három falat almát evett csak, aztán úgy lökte félre a tálcát, hogy leesett volna az… Szellemfények – Huszonkettedik fejezet olvasásának folytatása