Másnap reggel Marcus szokatlanul vidáman és életerősen ébredt. Az előző nap igazán eredményes volt. A lepusztult állapotban lévő hátsó udvar jó részét kitakarították, és ő máris kellemesen csalódott az új szolgáiban. Flora erős volt és kitartó, szinte megállás nélkül dolgozott, és ezalatt mintha a rettegéstől is megszabadult volna, bár igaz, hogy ahányszor Marcus közelebb ment… Szellemfények – Tizenötödik fejezet olvasásának folytatása
Völgyi Viktória 